A Németországban 2002-ben indított Energiewende (kb. energiafordulat) egy 2011 óta nagy kormányzati lökéssel felpörgő nagy terv, aminek a lényege, hogy Németország szinte teljesen átálljon megújuló energiaforrásokra. 2022-re bezárnák az összes atomerőművet, 2050-re az 1990-es állapothoz képest legalább 80 százalékkal csökkentenék a széndioxid-kibocsájtást, és míg 2030-ra a megtermelt áram fele megújuló forrásból lenne, addig 2050-re már a 80 százaléka szél-, nap- és vízenergiából származna. Bővebben:

Rekordmértékben nőttek világszerte a beruházások a megújuló energiaforrásokba 2015-ben: több mint kétszer nagyobb összeget fektettek beléjük, mint az új szén- és gáztüzelésű áramellátókba - derült ki a REN21 szervezet kutatói által a zöldenergiák globális helyzetéről készített tanulmányban. Bővebben:

Módosul az Otthon Melege Program családi házak energetikai korszerűsítésére és felújítására meghirdetett 5 milliárd forint keretösszegű alprogramjának Pályázati Útmutatója. A módosítás az elszámolható költségek körét érinti, illetve egyszerűbbé váltak a szükséges csatolandó mellékletek és az elszámoláshoz szükséges dokumentumok. Továbbá a felkészülési időszak is meghosszabbodik, így a pályázati kérelmeket 2016. augusztus 15-től a pályázati portálon keresztül lehet benyújtani. Bővebben:

A megújuló alapú bruttó villamosenergia-termelés – az előzetes adatok alapján – 2015-ben 3 159 GWh volt, ami a 2014-es termeléshez képest közel 0,7 százalékos növekedést jelent. A 2015-ben előállított megújuló alapú villamos energia legnagyobb része, 52 százaléka származott biomasszából. Ezt követte a szélenergia 22 százalékos, majd a biogáz 9 százalékos részesedéssel. 2014-hez viszonyítva csaknem megduplázódott a napenergiából termelt villamos energia mennyisége, valamint 51 százalékkal növekedett a kommunális hulladék megújuló részéből termelt villamos energia. Bővebben:

Gondosan csomagolt éles vita van a Miniszterelnökség és az MVM között a paksi bővítésről: az utóbbi nem számít a jövőben olyan áramárra, amelyből megtérülhet az új atomerőmű felépítése, míg az előbbi igen. Az MVM szerint szó sincs róla, hogy a cég ne lenne elkötelezett Paks 2 iránt. Bővebben:

Tavaly uniós összevetésben Magyarországon volt a legkisebb a teljes áramtermelésen belül a megújulók aránya. Az Eurostat által 3,2 százalékosra kalkulált mutató csak azért nem lett rosszabb, mert az összes hazai gázüzemű erőmű állt, csökkentve a fosszilis forrású termelés súlyát. Az idén azonban egyre gyakrabban indítják be ezeket a létesítményeket, tehát nőhet a fosszilis, és csökkenhet a zöldáram előállításának a súlya. Bővebben: 

Léteznek atomerőmű-bővítés nélküli energetikai forgatókönyvek is Magyarország számára, ráadásul mindegyik olcsóbb, mint a paksi beruházással számoló megoldás – derült ki a Wuppertal Institut, az Energiaklub és a Zöld Műhely Alapítvány szerdai budapesti konferenciáján. Bővebben:

Megjelent a Költségvetési szervek épületenergetikai fejlesztéseit támogató felhívás, melynek keretösszege 10 milliárd forint. A felhívás feltételeinek megfelelő projekteket 50 millió Ft - 250 millió Ft közötti vissza nem térítendő támogatásban részesítik. A pályázat ösztönzi az energiahatékonysági fejlesztések megvalósítását és elősegíti a környezetbarát megújuló energiaforrást hasznosító rendszerek elterjedését. A pályázatra közfinanszírozott egészségügyi szakellátást nyújtó fekvőbeteg ellátó költségvetési szervek, belügyi szervek, illetve alap és középfokú állami oktatási intézmények adhatják be támogatási kérelmüket. Magyarország területén megvalósuló projekteket támogatnak. Bővebben: