Kína a következő néhány évben brutális összegeket kíván elkölteni annak érdekében, hogy a jelenlegi napelemes kapacitását megtöbbszörözze - írja a Cleantechnica.com. Az ázsiai ország már tavaly is mindenkinél többet költött a világon megújuló energiaforrások fejlesztésére. Bővebben:

Ontarióban a tartományi áramhálózat rendszerirányítója közölte a zöldenergiás termelői árakat azt követően, hogy egy tizenkétszeresen túljelentkezett napenergia-projektet befejeztek. Az árakon nem csak Kanadában érdemes elgondolkodni. Bővebben:

A 400 millió forintos támogatás felét már nem is utalják el, a napelemgyár viszont még mindig nem készült el Komlón. Vélhetően nem is fog. Az önkormányzat egyelőre bízik benne, hogy talán egyszer még lesz valami termelő munka az el nem készült napelemgyárban, de a kilátások nem túl jók. Bővebben:

Számítások szerint legalább 21 petajoulenyi zöldenergia hiányzik még, hogy Magyarország elérje 2020-as célját. Ennek egy részét a közlekedési szektorban meg lehet teremteni, viszont elengedhetetlenül szükség lesz egyrészt a távhő árszabályozás rendebetételére, mert a jelenlegi rendszer kiszámíthatatlan és átláthatatlan, ezért a bankok nem finanszíroznak távhőberuházásokat, pedig ebben a szektorban komoly potenciál van. Szükség van a meglévő uniós beruházási források hatékony felhasználására is. Bővebben:

Idén 21 pályázati felhívást terveznek kiírni a Környezetei és Energiahatékonysági Operatív Programban (KEHOP), melynek együttes keretösszege 275 milliárd forint - derül ki a mai Magyar Közlönyben megjelent Éves Fejlesztési Keret (ÉFK) szerint. Ebből a Portfolio számításai szerint energiahatékonyságra és megújuló energiás célokra összesen 187 milliárd forintot szánnak, nagyrészt állami, önkormányzati és egyházi épületenergetikai célokra. A tavaly meghirdetett KEHOP-pályázatok keretösszegéhez képest idén fele annyi felhívás jelenik majd meg, így kijelenthetjük, hogy 2016-ban nem számíthatunk pályázati dömpingre ezen a területen. Ha figyelembe vesszük a 2015-ben meghirdetett pályázatok volumenét, akkor összesen 870 milliárd forintnyi keretet írnak ki idén év végéig a KEHOP-ban, amely a teljes hét éves keret 74%-a. Bővebben:

2015 nyarától új kötelezettségek vonatkoznak a Magyarországon működő nagyvállalatokra, miután honosításra került az európai uniós energiahatékonysági irányelv. A cégek egy része az eddigi tapasztalatok szerint kivár a kötelező energia audit elvégeztetésével, de 2016. december 31. után bírsággal kell számolniuk. Kérdés, hogy a kötelezettség kapcsán mennyire tájékozott a nagyvállalati szektor: a szolgáltatási szektor szereplői közül például sokan tévesen azt gondolják, hogy rájuk nem is vonatkozik az előírás. Mi az energetikai audit, milyen cégek kötelezettek, és mit tegyen, aki nem akar kifutni az időből? A Portfolio Dinh Tamást, a KPMG energetikai és közüzemi tanácsadói csoportjának szenior menedzserét kérdezte a feladatokról, a határidőkről és a magyarországi auditok eddigi tapasztalatairól. Bővebben:

További támogatással kell megakadályozni a zölderőművek leállását, és újra kell gondolni a távhőcégek nyereségszabályozását ahhoz, hogy Magyarország 2020-ban legalább annyi zöldenergiát termeljen, mint amennyit az unió elvár. Bővebben:

A világon közel százmillió háztartás energiaigényét lehetne kielégíteni napenergiával a hálózattól független napelemekkel. A lehetőség azért fontos, mert jelenleg 1,2 milliárdan élnek áram nélkül, és további milliárdok férnek ugyan hozzá valamely villamosenergia-hálózathoz, de annak működése nem kiszámítható. A jelentés becslése szerint a világon tavaly 27 milliárd dollárnyi pénzt költöttek petróleummal vagy gyertyával való világításra. A megbízható energiaellátás iránti igény a feltörekvő országokban az emberek jólétének növekedésével és az iparosodással együtt erősödik. Bővebben: