Napelemes sajtószemle
Összefogtak, és nyereség nélkül, szövetkezetben termelnek megújuló energiát civilek Spanyolországban
Globálisan látványosan nőtt a napelemek iránti kereslet, a modulok ára viszont csökkent.
A különböző fotovoltaikus – vagyis a Nap energiáját elektromos energiává alakító – rendszerek egyre nagyobb mértékű terjedésbe kezdtek, hasznos alternatívát nyújtva a megújuló energiaforrások terén mind a nagyvállalatoknak, mind a háztartásoknak. A közelmúltban számos különböző megoldás született arra, hogy hol lehet a legérdemesebb elhelyezni a nagyobb mértékű energiatermelésre szánt napelemparkokat. Remek opció lehet a már bezárt hulladéktelepek rekultivációja.
A BP már 70 éve publikálja éves rendszerességgel a világ energiafelhasználásának adatait, így az általuk közzétett számokból sok érdekes összefüggés kiolvasható. A Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség (IRENA) egyik munkatársa, Michael S. Taylor arra volt kíváncsi, hogyan viszonyul egymáshoz az időjárásfüggő megújulók és az atomenergia növekedése történelmi időtávon, ezért a BP adataiból egy grafikont készített, amelyen a kiindulási pont az az év volt, amikor az adott technológia először volt képes előállítani 30 TWh villamos energiát. Ez az év az atomenergia esetében 1966, a modern megújulók esetében pedig 2000 volt.
Hat fontos energetikai csapdahelyzet van ma Magyarországon, amelyek közül a rezsicsökkentési rendszer a legnehezebben megoldható, mert miközben rendkívül érzékeny politikai téma, aközben borzasztó kárai is vannak, amelyek például nehezítik az orosz gázról való leválásunkat is – mutatott rá minapi előadásában Pletser Tamás.
Egyetlen közösségienergia-fejlesztés sem tudott maradéktalanul megvalósulni mindmáig abból a 20 nyertes pályázatból, amelyek az energiaközösségek létrehozását célzó mintaprojektek valóra váltására nyertek támogatást az elmúlt években, noha a források felhasználására eredetileg szabott határidő lassan lejár. A mintaprojektek célja, hogy a gyakorlatban mutassák be a közösségi energiatermelés működőképességét, alternatívát kínálva a nagy volumenű és egyéni energetikai beruházásokkal szemben. A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) szerint a projektek elakadása elsősorban a szabályozói környezet bizonytalanságára vezethető vissza, amelynek felszámolásához a több háztartást összefogó közösségi energetikai rendszerek létrehozásának aktív és hatékony állami segítésére és támogató jogszabályi környezet kialakítására lenne szükség.
Zuhan a szén ára, mert Európát a vártnál kisebb mértékben érintette az energiaválság. Az Európai Unió is megszabadul a tavaly betárolt készletektől.
Úgy látszik, hogy a Brüsszelnek beígért magyar zöldenergiás reformoknak egyelőre nyoma sincs, így azoknak az uniós forrásoknak az érkezése sem várható, melyeknek ezek a reformok előfeltételei lennének. Ahogy az már az Európai Bizottságnak is feltűnt, nagyon más irányba tart a magyar kormány, mint tétjei nagy részét a szélenergiára és a hozzá kapcsolódó strukturális változások gyors világra segítésére feltevő Európai Unió. Pedig azt megtanulhatta volna a kormány a tavalyi energetikai armageddonból, hogy a megkövesedett struktúráktól a lehető leggyorsabban meg kellene szabadulni.
