A MANAP Iparági Egyesület - a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) reakciójához hasonlóan – üdvözli a jelentős érdeklődést és a csökkenő támogatási igényeket az első megújulóenergia tenderen, azonban óvatosságra is int: a csökkenő támogatási szint és a rendszerben rögzített, az eddigiekhez képest új bizonytalansági tényezők számos jelentősebb szereplőt távol tarthattak a tendertől.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal szerint sikeresen zárult az első megújulóenergia-tender: 151 érvényes pályázat benyújtója több mint a meghirdetett keret kétszeresére rúgó energiatermelésére adott be ajánlatot, miközben a kért támogatások jóval a korábbi szintek alatt vannak. A METÁR elődjeként működő kötelező átvételi rendszerben (kát) alkalmazott támogatáshoz képest a mostani tenderen ajánlott legmagasabb ár is 6 forinttal alacsonyabb kilowattóránkként (KWh), de vannak 12 forinttal alacsonyabb kérelmek is.
A MANAP Iparági Egyesület izgalmas kísérletnek tartja az első METÁR-tendert, amire a szabályozók is „pilot”, azaz kísérleti tenderként tekintenek, mert az egyre szigorodó uniós keretrendszerben az iparág vállalatait rövid idő alatt hatékonyság-növelésre és szemléletmód váltásra kényszeríti. „2016 év végéig 32 Ft/kWh átvételi árat kaptak a naperőművek a megtermelt áramért, ami ma valóban indokolatlanul magas lenne és a támogatási igénye is hatalmas volt. A mostani tenderben maximum 26 Ft-ra lehetett pályázni, ami a véleményünk szerint is jól tükrözi a mai magyarországi realitást. Az áramot a piacon el kell majd adni és csak a vételár feletti összeg terheli a támogatást. A piaci értékesítés várható árbevétele azonban új, bizonytalan tényező a naperőművek számára. A jövőben ráadásul új teherként kiegyenlítő
energiaköltség is terheli a naperőműveket. Ezeknek a költségeknek és a bizonytalan piaci vételárnak a hatását ma még mi sem látjuk pontosan, de akár 5-20%-kal is csökkentheti a most pályázó naperőművek bevételeit. A mostani tenderen lehet, hogy ez a magas bizonytalansági tényező is távol tartotta az
energetikában tapasztalt beruházókat a pályázattól.” – hangsúlyozza Szolnoki Ádám, a MANAP elnöke.
A pályázóknak a projekt méretétől függően ajánlati biztosítékot is kellett adniuk (kisebb projekteknél 2-2,5 millió Ft, a legnagyobbak esetében 90 millió Ft), majd a nyertes pályázat esetén ennek több, mint háromszorosát kell biztosítékként elhelyezni, hogy a tisztán spekulációs célú projekteket kiszűrhessék. A MEKH a hiánypótlási határidőket is figyelembe véve legkorábban 2020 március elején közli a végleges eredményeket.
„Sokan bátran vállalták a fejlesztéseket, amit az is mutat, hogy a megpályázott kapacitások felére 24 Ft/kWh alatti ajánlat érkezett. 3 év van a projektek megvalósítására, tehát az igazság pillanata, azaz, hogy mennyi kapacitás valósul valóban meg, még sokára jön el, de tisztábban lehet majd látni miután a teljesítési garancia összegét is rendelkezésre kell bocsájtani. Végül azt sem szabad elfelejteni, hogy hasonló nagyságrendben vannak azok a projektek, amelyek a korábbi támogatási konstrukciókból kimaradtak, miközben sok millió forintot költöttek a fejlesztések előkészítésére és vélhetően a mostani
tenderen jobb híján indultak. Sajnos pontosan nem lehet tudni, hogy mely cégek ezek, ugyanakkor az ilyen cégek eredetileg nem ezen tender feltételei alapján indították el fejlesztéseiket.” – tette hozzá Szolnoki Ádám, a MANAP elnöke.
