Napelemes sajtószemle
Hiába nyernek teret az áramtermelésben a megújuló energiaforrások, a fűtésnél, a hűtésnél és a közlekedésnél elenyésző mennyiségű megújulót használunk. Ezeknél még mindig az olaj és a földgáz az úr.
2017-ben a villamosenergia-termelő kapacitások bővülésének 70 százalékáért feleltek a megújulók, mégis a globális szén-dioxid-kibocsátás 1,4 százalékkal nőtt – derült ki a REN21 jelentéséből. Ez kedvezőtlen fejlemény, ugyanis az elmúlt négy esztendőben nem növekedett a globális légszennyezés.
Tavaly tovább nőtt a hazai megújuló alapú áramtermelés - ismerteti hétfői számában a Világgazdaság.
Tavaly Magyarországon az előző évinél körülbelül 14 százalékkal kevesebb villamos energiát termeltek a vízerőművek (0,81 petajoule-t) és 17 százalékkal többet a szélerőművek (2,84 petajoule-t) a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal primer energiamérlege szerint, de abban a megújuló alapú termelés további összetevőiről még nincsenek adatok.
Tavaly tovább nőtt a hazai megújuló alapú áramtermelés, amely a zöldtechnológiák áresése dacára Magyarországon csak támogatással életképes.
Tavaly Magyarországon az előző évinél körülbelül 14 százalékkal kevesebb villamos energiát termeltek a vízerőművek (0,81 petajoule-t) és 17 százalékkal többet a szélerőművek (2,84 petajoule-t) a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) primer energiamérlege szerint, de abban a megújuló alapú termelés további összetevőiről még nincsenek adatok. Pedig a többi zöldforrás az előbbieknél nagyobb súlyú:
Növelné az EP a megújuló energiaforrások arányát az európai energiatermelésben. Bemutatjuk, hogy állnak a tagállamok a 2020-ra és 2030-ra kitűzött célok elérésében.
A tiszta energia csomag részeként a Parlament és a Tanács június 14-én előzetes megállapodást kötött a megújuló energiáról szóló irányelvről. Eszerint 2030-ra Európa teljes energiafogyasztásának 32%-át megújuló forrásból, például víz-, szél- vagy napenergiából kell fedezni. Emellett lefekteti a zöld energia finanszírozásának alapjait és megkönnyíti magánszemélyek számára is, hogy saját maguknak termeljenek megújuló energiát.
Bekövetkezett az, amit a zöldenergia leghangosabb úttörői csak remélni mertek: a napenergia lett az egyik legolcsóbb energiaforrás. A szénenergia például kétszer költségesebb.
Az elmúlt években a napnál is világosabbá vált, hogy a jövőt (többek között) a napenergia jelenti. Az amerikai piacon például 2010-től kezdve folyamatosan csökkent a napelemek ára, és akkor még az ausztrálók forradalmian olcsó fejlesztéséről nem is beszéltünk. (Ez az a napelem, ami 30x olcsóbb, mint a hagyományos változat.)
Budapesttől mindössze néhány kilométerre már javában épül a MET Csoport 17,6 megawattos fotovoltaikus erőműve Százhalombattán, amely elkészültekor az ország egyik legnagyobb naperőműve lesz. A Dunai Solar Park beruházás 40 hektáron, részben a társaság tulajdonában álló Dunamenti Erőmű, részben egy egykori halgazdaság területén valósul meg. Az itthoni viszonylatban példátlan méretű építkezésen jártunk.
Alakul az Európai Unió új, megújuló energiás direktívája. A tagállamok és az Európai Parlament már megegyeztek abban, hogy 2030-ig 32 százalékra kell növelni a megújulók arányát az összenergia-termelésben. Világszerte ez a trend, de Ázsiában még mindig nő a fosszilis energiák felhasználása is. A megújulókon belül pedig a nap nyerésre áll a széllel szemben, mert egyszerűbben hasznosítható a háztartások számára.
Az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. üzemelteti az országban az első hálózati energiatároló egységet, az új eszközt a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Levelek községben tesztelték, ahol már sok napelem működik. Az E.ON szerint a közcélú energiatároló egységek a jövő villamosenergia-hálózatának alapját jelenthetik, mivel az egyre terjedő megújuló energiatermelés miatt az elosztó hálózatoknak új igényeknek kell megfelelniük.
