Az MVM a hazai energiapiac meghatározó szereplője, a zöld beruházásokkal kapcsolatos jogalkotói- és fogyasztói nyomás is komolyan érezteti a hatását. Elképesztő beruházásokkal lehet csak a kívánt, 2050-re tervezett zéróemissziós működést elérni, ráadásul néha olyan technológiákba kéne eurómilliárdokat fektetni, amelyek még teljesen kiforratlanok. A beruházások finanszírozása kulcskérdés, ugyanakkor az olaj- és földgázipar nem tartozik a bankok kedvencei közé, bár az energiatermelés zöldítése mindenhol az elsőszámú prioritások közé tartozik. A jogalkotók, az ipar, és a finanszírozók azonban - bár az érdekeik nem mindig egyeznek - ahogy egyre több tudás és tapasztalat gyűlik össze a fenntarthatósági ökoszisztémában, annál jobban együtt tudnak működni.

A napelemek terjedésével párhuzamosan a villamos energia egyre olcsóbbá válik napközben, az esti és reggeli órákban viszont inkább emelkedett az ára az utóbbi években, ezért egyre több beruházó választja a kelet-nyugati tájolású, függőlegesen telepített (vertikális) naperőműveket. Ezeknek nemcsak a termelési profilja igazodik jobban a villamosenergia-piaci viszonyokhoz, de az adott földterület művelését is lehetővé teszik, cserébe viszont az éves hozamuk alacsonyabb. Megfigyelték azonban, hogy a hozamcsökkenés kisebb annál, mint ami a standard modellek szerint a panelek tájolásából és dőlésszögéből következne.

A globális szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére egyre több innovatív megoldás születik. Az egyik ilyen ötlet a napelemes tetők telepítése az autópályák fölé, amely nemcsak környezetvédelmi szempontból lenne előnyös, hanem a közlekedésbiztonságot is javíthatná. 

Egy brit kutatócsoport kimutatta, hogy a napelemekkel felszerelt ingatlanok átlagosan 5,5%-os árprémiummal rendelkeznek a piacon.

Az energiaár-krízis legsúlyosabb időszakaihoz képest ugyan mérséklődött a hazai vállalatok érdeklődése a saját célra termelő naperőművek iránt, de 2024-ben így is rekordot döntöttek a telepítések, pedig messze még az év vége. Ez nagyrészt annak köszönhető, hogy noha az áramárak a válság óta normalizálódtak, sok cégnek így is megéri saját napelemes rendszerbe ruháznia, a piac pedig nagyjából mostanra tanulta ki a szabályozási környezet változását. Egyelőre azonban továbbra is réspiacról van szó, a kapcsolódó akkumulátor-telepítések pedig még nem igazán indultak be, pedig sok esetben a napelemek mellé célszerű lenne energiatárolót is létesíteni.

Hivatalosan is hatályba lépett az az uniós irányelv, amely alapján minden új épületet fel kell készíteni a napelemek telepítésére.

Olasz kutatók olyan eljárást fejlesztettek ki, amivel minden eddiginél hatékonyabb, és nem mellesleg környezetbarát módon lehet kinyerni a napelemekből az ezüstöt. Ez radikális változást hozhat a panelek újrahasznosíthatóságában.

Az idei év januárja és júliusa között az Európai Unión belül Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben az előző év azonos időszakához képest a naperőművek által termelt áram mennyisége. Ezzel hazánk az európai napenergia-szektorban kulcsszereplővé vált – emelte ki jelentésében a londoni székhelyű Ember-kutatóközpont.