Napelemes sajtószemle
Az elmúlt néhány évtizedben folyamatosan csökken az Európai Unió szén-dioxid kibocsátása. Ennek egyik elsődleges oka a szénbányák bezárása és a szén-felhasználás fokozatos megszüntetése. Európa elindult az energia átalakítása útján, és elsősorban a megújuló energiaforrásokban, az innovációban és a digitalizációban gondolkodik. Az átmenet kihívásai és lehetőségei fontos részét képezik A régiók és városok európai hete, brüsszeli rendezvénynek, ahonnan az Origo újságírója tudósít.
Ha nem sikerül más fél Celsius-fok alatt tartani a felmelegedést, a folyamat megállíthatatlanná válik. Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) legfrissebb jelentése szerint erre már csak tíz évünk maradt.
Négy évvel a legutóbbi jelentés után, újra megkongatta a vészharangot az ENSZ Kormányközi Klímavédelmi Testülete (IPCC), a kutatók most arra hívták fel a figyelmet, hogy gyorsan fogy az idő a klímaváltozás mérséklésére.
Hogyan teljesítenek a hazai nagy kereskedelmi láncok, ha megújuló energiáról van szó. Vannak-e zöld megoldások az CBA, Spar, Metro, Aldi áruházakban? A 15 legnagyobbnak tettünk fel kérdéseket.
Azonnali hatékony intézkedésekkel, átfogó gazdasági szerkezetváltással elkerülhető a fokozódó éghajlatváltozás súlyos gazdasági, társadalmi és környezeti kárainak zöme. Erre hívja fel a figyelmet kilenc hazai szakmai szervezet az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) új jelentése alapján, amely jelentős hatással lesz a közelgő ENSZ-klímacsúcsra, valamint az uniós és nemzeti álláspontokra.
Az európaiak nagy többsége egyértelműen úgy gondolja, hogy a klímaváltozás létező jelenség, amelyet legalább részben az emberi tevékenység idéz elő. Szintén jelentős többségük szerint a klímaváltozás hatásai rosszak lesznek, ugyanakkor csak kisebb részük aggódik emiatt igazán - derül ki a European Social Survey új nemzetközi tanulmányából (European Attitudes to Climate Change and Energy). A magyarok számos tekintetben hasonlóan ítélik meg a klímaváltozást, valamint várható következményeit, mint a nyugat-európaiak, azonban a legpesszimistább országok között vagyunk abban a kérdésben, mennyit tudunk tenni egyénileg a klímaváltozás korlátozásáért.
Az ukrán kormány újra az ország energia-ellátásának középpontjába állítaná a harminckét éve történt katasztrófa helyszínét: a csernobili reaktor környezetében elterülő 1,6 hektáron nyitották meg azt az új naperőművet, amely a Solar Csernobil nevet kapta – írja a BBC.
Felavatták az első napelemfarmot Csernobilban, alig pár lépésre a négyes blokk felrobbant reaktorától. Ezzel pedig akár kétezer háztartást tudnak majd ellátni energiával, írja a BBC.
Ukrajna a lehető legjobban szeretné csökkenteni az energiafüggőségét Oroszországtól, ráadásul van egy hatalmas sugárszennyezett területe, amit szinte semmire nem lehet használni. Viszont a tiltott zóna kitűnően alkalmas napelemfarm telepítésére, így Kijev megengedi a külföldi és ukrán cégeknek, hogy azok saját pénzből napelemeket telepítsenek, miközben az állam egy fillért sem költ.
