Napelemes sajtószemle
A multinacionális cégek részéről hazánk ellen indított eljárásban az Európai Bizottság a magyar álláspontot fogadta el – közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón. Lázár János utalt arra, hogy bár 2016 januárjától lehetne alkalmazni azt a magyar szabályozást, hogy napi fogyasztási cikkeket forgalmazó cégek esetében 100 milliárd forintos árbevétel elérése esetén erőfölénnyel való visszaélést lehetne vélelmezni, ám erre eddig nem került sor.
Európa 2030-ra energiájának 27 százalékát megújuló energiaforrásokból fogja előállítani, - legalábbis a korábban tett klímavállalás ezt tartalmazza. A kontinens azonban nem fogja elérni ezt a célt, hacsak nem vezet be olyan intelligens szabályozást, amely támogatja az ágazatban szereplők innovációs- és befektetési hajlandóságát. Ez áll a Roland Berger "Az emberek ereje - Európa decentralizált energiapiacának jövője" című tanulmányában.
A legújabb, az Európai Unió által támogatott fejlesztés keretében fotovoltaikus rendszert építettek ki az Állatorvostudományi Egyetemen. A központi épületegyüttes tetőszerkezetére került a napelemes rendszer, amelynek várható eredménye évi 228 000 kWh energia és összesen 200 t CO2 megtakarítás évente.
Az év első negyedében valamivel több mint ezer, a másodikban közel kétezer „háztartási méretű kiserőmű” csatlakozott a hazai villamosenergia-rendszerhez – derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) friss jelentéséből. Ezek 99 – a második negyedévben 100 – százaléka olyan háztetőkre szerelt napelem, amelyek felesleges többlettermelését a hálózat kötelezően megveszi. (Elenyésző számban előfordultak szélerőműves és gázalapú rendszerek is.) Az év elején összesen 20,5 ezer darab ilyen egységet tartottak nyilván országszerte. Ezek beépített teljesítménye 165 megawatt (MW) volt, ami az első negyedévben 7, a másodikban pedig 12 MW-tal bővült. Ezek – a MEKH egy korábbi jelentése tanúsága szerint - rendre meghaladják a 2011-2012-es egész éves növekményt. A telepített berendezések eloszlása országszerte nagyjából egyenletes.
Naperőmű építési bumm tört ki Magyarországon. Mintha hirtelen ráébredtünk volna, hogy nálunk is süt nap, s ez a zöld energia nekünk is ugyanúgy rendelkezésünkre áll. Mint mondjuk, a németeknek, akik jóval kevesebb napsütéses órával is messze előttünk járnak a hasznosításában. Ön szerint kell nekünk a napenergia? Szavazzon!
A következő néhány évben megsokszorozódhat a magyarországi naperőművek száma. A kiemelkedő megtérülést ígérő naperőmű-beruházások azonban számos sajátos jogi, műszaki és pénzügyi kockázatot hordoznak magukban, megkérdeztük hát a szakértőt, hogy látja a helyzetet.
2017-ben is folytatódik a háztartási méretű kiserőművek számának (főleg napelemes rendszerek) bővülése. A bővülés az első két negyedév adatai alapján a 2016-os évit meghaladó növekedést valószínűsít – olvasható a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal jelentésében a negyedévente újonnan belépő háztartási méretű kiserőművekről.
Összesen 30 gigawattnyi napelemes kapacitást építene ki az EDF állami eneregiacég. A 2035-ig terjedő fejlesztésre 25 milliárd eurót szánnának.
Hatalmas napelemes beruházási szándékot jelentett be az EDF francia állami energiacég. A társaság összesen 25 milliárd eurónyi összeget szán napelemes projektekre, amivel Franciaország klímaharcban vállalt kibocsátás-csökkentő kötelezettségeinek teljesítéséhez is hozzájárulnak.
