Napelemes sajtószemle
A beépített napelemkapacitás 1,7 százalékának tárolására van lehetőség Magyarországon, ezért további programokra van szükség energiatárolók építéséhez – mondta az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára csütörtökön a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
A Bécsi Műszaki Egyetem mérnökeinek sikerült megoldaniuk, hogy ne fogyasszon túl sok energiát a légkörből szén-dioxidot kivonó szerkezet.
Az elmúlt évek során a magyar lakosság jelentős része állt át hőszivattyús fűtésre: 2022 és 2025 között közel 1,4 millió levegő–levegő hőszivattyút, vagyis hűtő-fűtő klímát értékesítettek Magyarországon. A hőszivattyúk terjedését jól mutatja, hogy a kedvezményes, hőszivattyúkra szabott H-tarifára szóló előfizetések száma három év alatt a két és félszeresére nőtt. A Daikin Hungary tapasztalatai szerint a készülékek átlagárai viszont stagnálnak, ma jellemzően a 2022-es szint körül alakulnak.
Ipari és tudományos szereplők közös fejlesztésével készülnek új szilíciumalapú anódok. A cél az energiasűrűség jelentős növelése és a gyártási folyamatok finomítása.
Kihirdették a Jedlik Ányos Energetikai Program egyik legfontosabb pályázatát, amely az energiatárolási- és megújulóenergia-termelésre építő vállalati beruházásokhoz biztosít 50 milliárd forint állami forrást. A pályázatokat januártól lehet majd benyújtani, és a kormányzati előzetes várakozások alapján élénk versenyre lehet számítani.
Nem újkeletű gondolat, hogy a világpolitikát az energetika irányítja, beleértve a fosszilis és megújuló energiahordozókat, az energetikai infrastruktúrákat és az ágazat innovációit és kutatás-fejlesztéseit. Világosan kirajzolódnak ezen a téren az egyenlőtlenségek a földrészek és országok közt. Van, aki bővelkedik energiahordozókban, van, aki csak vásárlás útján jut hozzá. Előbbiek természetes velejárója, hogy infrastrukturális megoldásaik és a kutatásfejlesztési lehetőségeik messze fejlettebbek, utóbbiakat viszont ez a függőségi állapot rákényszeríti, hogy valamilyen újítások révén kikerüljenek a klasszikus energiakereskedők bűvköréből. Földünk legégetőbb kérdésévé vált a növekvő energiaigény kielégítése, ráadásul lehetőleg fenntartható módon.
Miközben a magyar kormány folyamatosan azzal riogat, hogy az orosz energiáról való leválás megszüntetné a rezsicsökkentés eredményeit, azt mindig elfelejtik hozzátenni, miszerint a rezsicsökkentés árát is az adófizetők állják. A rezsicsökkentés mindössze egy belső költségvetési átcsoportosítást jelent.
Bakhtiyar Aslanbayli, a British Petrolium Kaszpi-tengeri régiójának alelnöke több mint 30 azerbajdzsáni évről elmélkedik, kiemelve a mérföldköveket és a folyamatban lévő projekteket.
