Napelemes sajtószemle
Farmok, üzemek, ültetvények, ipar és lakosság: Hollandia példátlan ütemben állt át a megújuló energiára, ám az elosztóhálózat nem bírja a tempót. Áramkimaradások, várólisták és milliárdos beruházások várnak az országra.
A nukleáris ügyek és az energiaellátásunk diverzifikációjának kérdései is benne vannak abban a csomagban, amelyről Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Donald Trump amerikai elnök tárgyalhat a tervezett washingtoni találkozón. Lantos Csaba energiaügyi miniszter az Opus Titász nyíregyházi alállomásának átadásakor nyilatkozott lapunknak. A magyarországi napeleme egészen különös történetéről is részletesen beszélt.
A napelemek állnak a háttérben. Az ezüst az idén csaknem hetven százalékkal drágult.
Ma már a magyar háztartások egy részében is működik a felhasználók és a rendszer szempontjából egyaránt előnyös akkumulátoros energiatároló, ezek azonban szinte kizárólag háztartási napelemes rendszerekkel együtt, pályázati támogatással kerültek telepítésre. A 10 éve működő, szaldóból bruttó elszámolási rendszerbe átkerülő háztartási napelemes rendszerek energiatárolóval történő kiegészítését, hibridizációját támogató pályázat ugyanakkor jelenleg nem érhető el Magyarországon.
Brutálisan drágult az energia a magyarországi nem háztartási fogyasztók számára 2022-2023-ban, és áruk abszolút értékben is jócskán felülmúlta az uniós átlagot. A jelenség azóta is dermesztően hat az egész gazdaságra.
A villamosenergia-rendszerben az üzembiztonság megtartása érdekében minden időpillanatban biztosítani kell az elfogyasztott és a megtermelt áram egyensúlyát. Míg egy hagyományos erőmű teljesítménye pontosan ismert, tervezhető és szabályozható, addig az időjárásfüggő megújulók esetében nagymértékű a kiszámíthatatlanság. A mindenkori kereslet és kínálat kiegyensúlyozása költséges és összetett feladat. Ha pontatlan az előzetes becslés, az többletkiadást jelent a villamosenergia-rendszer számára. Az egyensúly fenntartásához, az ellátásbiztonság megőrzéséhez, a rendszerszintű költségek csökkentéséhez tényleges termelési adatokra van szükség.
A brit Surrey Egyetem új kutatása szerint a napenergia mára a világ legolcsóbb energiaforrása lett, megelőzve a szelet, a szenet és a földgázt is. Egyes országokban már 0,023 euróba kerül egy kilowattóra megtermelése – de Európa előtt még komoly hálózati kihívások állnak.
Egyre nagyobb jelentőséggel bír a napenergia szerepe az energiatermelésben, még a zöldenergián belül is. A tagállami különbségek mellett grafikonokon mutatjuk, hogyan is fest most az uniós energiatorta, és ehhez képest miből tevődik össze a sokat emlegetett energiamix Magyarországon.
